A város ugyan kicsi, könnyen bejárható, átlátható, mégis, amikor egy konkrét helyre próbálok eljutni autóval nem mindig sikerül. 

Így történt ez kedden is, amikor postára siettünk, és bár előre kiagyaltam, hol a legjobb parkolni, nem találtam az oda vezető utat. A fiúk viszonylag jól bírták a kőrözést, de egy idő után annyira összekavarodott a fejemben a város térképe, hogy hiábavaló volt minden próbálkozás, meg kellett elégednem egy szupermarket kinti parkolójával. Igyekeztem a lehető legkevésbé ott parkolni, így a legszélső sorban, a legszélső helyre álltunk le.

Mint utóbb kiderült, olyan jól sikerült nem ott parkoni, hogy ahová álltunk már nem is a bolthoz, hanem az önkormányzathoz tartozott, így ott már be kellett volna állítanom a stoppert. A stopper, avagy parkoló óra, nem kint van az utcán, hanem minden dán autó alap kelléke, jobb oldalon van a szélvédőn belülről. Ha az ember megáll valahol, akkor ezt az órát beállítja oda, ahány óra épp akkor van, és az ingyen parkolás onnantól ketyeg. Mert ingyen parkolás mindenhol van, van ahol csak egy, de van ahol öt órát is engednek. A parkoló őrök ezt az órát nézik és ehhez képest adják a büntiket is... pont olyat, mint amilyet én is kaptam. Gyűrhetetlen, téphetetlen frankó kis műanyag csík, bírja az esőt a jeget, a szelet, szinte örök emléket állítva a hanyagságnak... A cetlin a rengeteg zord tény mellett, szerepel egy kb 10 perces megfigyelési idő is. Ezek szerint, hiába 11:15öt mutatott délután 5kor az óránk, egy egy órás zónában, még megfigyelték az autót 10 percig... node miért? Megúszhattam volna egy kis ciccegéssel és egy ejnyebejnyével? Nem bántam volna, az egyszer biztos... és azt sem, ha csak fele ennyi az a fránya büntetés, de azt hiszem, az még úgyis fájt volna.