Kedden volt az első nap, és annyira jól sikerült, hogy nem hittem el, így vártam még egy napot az ítélettel, hátha csak a nekifutás volt erős, de nem. Persze nincsenek illúzióim, lesznek itt még sírva elindulós, hisztizős reggelek is, de azt hiszem a kezdés ennél simább nem…
A második nap, is olyan simán ment szinte minden mint az elsőn. Igaz ugyan, hogy reggel volt egy enyhe megingás, mert a fogmosás körül felütötte a fejét némi galiba, de egy-két hangos szóval rögtön elintéztem a dolgot... Akkor már biztos voltam benne, hogy ma nem fog sikerülni,…
Holnap koránkelés van, hiszen minimum háromnegyed 9re az oviban kell lennünk startra készen. Az út maga még mindig 5 perc, de a pizsitől a bevonulásig nem tudom mennyi idő lesz... félek, nem tudok majd kibújni a bőrömből... Jó lenne pedig villantani egyet, hogy milyen precízek,…