Lett itt egy lakásunk. No nem a miénk, kölcsönbe adták. No persze pénzért, de egyelőre ezt hagyjuk.
Van neki egy alsó szintje, amire kb 10 lépcsőn fel kell mászni, van egy első szintje, van egy lépcsőházi és egy utcai bejárata. Fent másfél szoba, hall, konyha fürdő van, lent…
Ahogy mondtam az egyik ablak, vagyis szinte mind, a kórház parkolójára néz, és ez igen szerencsés.
Az ember egészen jó képet kap a dán társadalomról... persze leginkább az ittélőkről...közül pedig azokról akik vmiért kórházba jönnek. Ez főleg akkor van így, ha valaki…
...ez itt se nem beszámoló, se nem dokumentálás, se nem tényfeltáró antropológiai háttérmunka.
Ez itt egy agymenés.
Azért csinálom, hogy amik itt engem érnek azokat kiadjam magamból, és legfőképp kiéljem a mindig szunnyadó grafomán hajlamomat. No meg nem elfelejtendőleg…